A családi házak és lakások elektromos biztonságának a szíve az elosztószekrény (hétköznapi nevén biztosítéktábla). Itt futnak össze a hálózat áramkörei, és itt helyezkednek el azok a védelmi eszközök (kismegszakítók, FI-relék, túlfeszültség levezetők), amelyeknek baj esetén azonnal le kellene kapcsolniuk az áramot.
A szomorú valóság az, hogy ha kinyitunk egy átlagos otthoni elosztószekrényt, ott szinte garantáltan találni 3-4 olyan súlyos hibát, amit a hatályos villanyszerelő szabvány szigorúan tilt. Sokan hiszik azt, hogy a szekrényből szivárgó égett műanyagszag a „véletlen műve”. Ha az Ön otthonában is elöregedett a hálózat, a szakszerű biztosítéktábla csere nem halogatható, hiszen a kigyulladt elosztók mögött szinte mindig ugyanazok a trehány, mekkmester módszerek állnak.
Az országos statisztikák szerint a lakástüzek jelentős része elektromos meghibásodásra vezethető vissza, amint az a Katasztrófavédelem hivatalos tájékoztatójában is olvasható. Egy biztosítéktábla csere az esetek jelentős részében megelőzné a tüzet! Lássuk a legveszélyesebb szerelési hibákat, amelyeket látva azonnal le kell állítani a munkát a saját és a családunk biztonsága érdekében!
1. A 2,5mm2-es átkötések bűne az ÁVK és a kismegszakítók között
Az egyik leggyakoribb spórolási és lustasági hiba az elosztótáblán belüli átkötő vezetékek nem megfelelő méretezése.
- Mit mond a szabvány? Az áram-védőkapcsolótól (FI-relétől) a kismegszakító sínig, illetve a kalapsínek között a belső összekötő vezetékek minimális keresztmetszete szigorúan minimum 6 mm2 kell, hogy legyen.
- Mit csinál a kontár? A szakinak éppen elfogyott a vezetéke, vagy nehéznek találja a 6-os vezetéket hajlítgatni a szűk helyen, fogja a maradék 2,5 mm2-es vezetéket, és azzal hidalja át a FI-relé és a kismegszakítók, majd a kalapsínek közötti távolságot.
- Miért életveszélyes? Gondoljunk bele: a 2,5-es vezetéken keresztül akarja átnyomni a lakás összes bekapcsolt fogyasztójának az áramát. Az a vékony vezeték az elosztódoboz zárt, meleg terében előbb utóbb izzani kezd, elolvasztja a környezetében lévő kismegszakítók műanyag házát, és kész is a menetrendszerű elektromos tűz.
2. Sorkapocs-túltöltés: Három vezeték egy lyukba
A kötések meglazulása és a kontaktushiba a szekrénytüzek másik fő okozója. A szabvány itt is teljesen egyértelmű szabályt fektet le.
- Egy sorkapocs = Egy vezeték: Minden egyes sorkapocsba (például a nulla vagy a föld sín csavarjai alá) kizárólag egyetlen darab vezetéket szabad bekötni.
- A tiltott „megoldás”: Ha a szerelő rosszul tervezte meg a szekrény méretét, elfogytak a szabad helyek a sínen, de még maradt 3-4 bekötendő nulla vezeték, a „mester” nem fog új sín elemet berakni. Inkább fogja, és egyetlen sorkapocs alá beerőszakol 2-3 különálló vezetéket, majd megpróbálja rászorítani a csavart.
- Miért gyullad ki? Mivel a különböző vezetékek hengeres felületei nem tudnak tökéletesen rásimulni egymásra a lapos csavar alatt, a kötés garantáltan laza marad, vagy úgy túl kell húzni, hogy elnyírja a vezetéket. A laza vagy elnyírt kötésnél megnő az átmeneti ellenállás, a pontszerű érintkezés miatt a fém elképesztő módon felmelegszik, szikrázni kezd, és a szekrény kigyullad.
Kismegszakítóknál megengedett a fogadó kapcsaiba maximum 2 darab, de kizárólag azonos keresztmetszetű sodrott vezetéket bekötni, azt is csak úgy, ha iker-érvéghüvelybe sajtoljuk össze! Ilyenkor a két vezeték hivatalosan egy áramkörnek fog minősülni. Ha látunk olyan kismegszakítót, amibe 3-4 (a rekordom 6! volt) külön áramkör vezetéke van becsavarozva (ami ráadásul túlterheli az adott biztosítékot), az közvetlen életveszély. Ezek a hibák egy biztosítéktábla cserénél mind orvosolhatóak.
3. A nyomatékcsavarhúzó hiánya: Laza kötések és szétlapított vezetékek
A modern villanyszerelési szabványok és a védelmi eszközök gyártói előírják, hogy a kismegszakítók és sorkapcsok csavarjait a gyártó által meghatározott precíz nyomatékra (Newtonméterre – Nm) kell meghúzni. Ehhez speciális, kalibrált nyomatékcsavarhúzóra van szükség. A kontárok szerszámosládájából ez szinte mindig hiányzik, ami két végzetes hibához vezet:
- Ha túl laza a kötés: Ha a csavart csak érzésre húzza meg a szaki, a vezeték és a kapocs közötti érintkezés nem lesz tökéletes. Amikor a hálózatra nagyobb terhelés érkezik, a laza kötési pont a magas ellenállás miatt azonnal melegedni és szikrázni kezd. Idővel a hőtágulástól a csavar még tovább lazul, míg végül a bekötési pont szó szerint elolvad és lángra kap.
- Ha „izomból” van meghúzva: A másik véglet, amikor a mekkmester büszke a fizikai erejére, és addig tépi a csavart egy sima csavarhúzóval, amíg a szerszám nyele majdnem elfordul a kezében. Ezzel a brutális nyomással a csavar teljesen ellaposítja és elnyírja a rézvezeték keresztmetszetét. A szétlapított ponton a vezeték elvékonyodik, a terhelhetősége drasztikusan lecsökken, ráadásul a meggyengült rézanyag a rezgésektől később könnyen eltörik. A kismegszakító ezt nem észleli hibaként, a bekötési pont viszont a lecsökkent keresztmetszet miatt izzani kezd, és porrá égeti az elosztót.
4. A konyhai katasztrófa: C16 helyett C20 rácsapása
A hálózat tervezésekor a vezeték keresztmetszetét és a kismegszakító értékét tűpontosan össze kell hangolni. Egy szabványos 1,5 mm2-es vagy 2,5 mm2-es rézvezetéket tilos ész nélkül túlterhelni.
- A probléma gyökere: A modern konyhákban egyszerre üzemel az elektromos sütő, az indukciós főzőlap, a mosogatógép, a mikrohullámú sütő és a vízforraló. Ha ezeket a nagyfogyasztókat egyetlen szerencsétlen, közös áramkörre fűzte fel a szerelő egy darab 2,5-es vezetéken, a szabványos C16-os kismegszakító használat közben folyamatosan le fog oldani, hiszen nem bírja a terhelést.
- A kontár „javítása”: Az ügyfél dühös, mert nem tud egyszerre főzni és mosogatni. A lusta villanyszerelő ahelyett, hogy szétbontaná a hálózatot és külön áramköröket (új vezetékeket) húzna be a konyhába, a legkisebb ellenállás irányába indul: kicsavarja a C16-os megszakítót, és felrak a helyére egy C20-as (vagy ne adj’ Isten C25-ös) kismegszakítót. Az ügyfél boldog, a védelem többé nem old le, minden gép működik egyszerre.
- A végzetes következmény: Mi történt valójában? A szerelő kikapcsolta a védelmet a hálózatról. A falban futó 2,5-es vezeték fizikailag képtelen károsodás nélkül elviselni a 20-25 Amperes folyamatos terhelést. A vezeték elkezdi izzítani a falban a védőcsövet, elolvad a szigetelése, és a lakás zárlat vagy tűz miatt pillanatok alatt porig éghet – miközben a túlméretezett kismegszakító vígan átengedi a gyilkos áramot. Egy biztosítéktábla cserénél ezt mind figyelembe kell venni és ha kell új áramköröket kell létesíteni.
5. Az ÁVK (FI-relé) hiánya
A mai napig találni olyan felújított vagy újonnan összedobott elosztótáblákat, amelyekből teljesen hiányzik az áram-védőkapcsoló. Pedig 2009-től kötelező az új kivitelezéseknél és a régebbi ingatlanoknál is, ha felújításon esik át a villamos hálózata. Ha valaki egy hiba miatt megfog egy feszültség alá került fém burkolatot, az ÁVK nélkül semmi sem fogja megmenteni az életét. Egy megbízható életvédelmi relé mindössze tizenegynéhány ezer forintba kerül – a FI-relé mítosza című cikkemben részletesen is bemutattam, miért ez az utolsó védvonal az életvédelemben.
Összegzés: Mit ellenőrizzünk az elosztószekrényben?
Amikor a villanyszerelő átadja a munkát, kérjük meg, hogy vegye le az elosztószekrény műanyag burkolatát (maszkját), és nézzünk be a motorháztető alá:
- Látunk-e vékony, 2,5-es vezetékeket a fő áramkörök (ÁVK és kismegszakítók) között összekötőként? (Ha igen, az hiba!)
- Látunk-e egyetlen sorkapocs csavarja alá begyömöszölt 2-3 különálló vezetéket? (Ha igen, az hiba!)
- Látunk-e érvéghüvely nélkül, csupaszon bekötött sodrott vezetékeket a kismegszakítókban? (Ha igen, az hiba!)
- Találunk-e a szekrényben FI-relét? (Ha nem, az életveszély!)
Ne feledjük: a villanyszerelő szabványok be nem tartása veszélyezteti az ott élők testi egészségét, az ingatlant és az ingóságokat. Az elosztószekrényben elkövetett hibákra nincs mentség, a szabálytalan munka előbb-utóbb katasztrófához vezet.
Ha bizonytalan elosztószekrénye állapotában, vagy gyanús jeleket tapasztal, kérjen precíz árajánlatot az átvizsgálásra és a biztosítéktábla cseréjére.