A lakásfelújítások vagy egy gázkazáncsere során szinte minden tulajdonos találkozik az EPH hálózat kiépítése kifejezéssel, a hozzá nem értés miatt azonban mára valóságos mítoszok és tévhitek terjengenek körülötte. A leggyakoribb és legijesztőbb jelenség, amikor a fürdőszobában zuhanyzás vagy kézmosás közben a felhasználó azt érzi, hogy a csap vagy a víz kellemetlenül „csíp”.
Ilyenkor sok kókler villanyszerelő ahelyett, hogy megkeresné a valódi problémát, azonnal rácsap egy zöld-sárga vezetéket a csőre, mondván: „Húztam egy kiegészítő EPH-t, most már jó lesz!”
Ez a lépés hatalmas szakmai hiba, ami nem megoldja, csupán elrejti az életveszélyes problémát. A hibát elhárítani kell, nem pedig leplezni, ami a biztonságos otthoni hálózatok alapkövetelménye. Lássuk, mi az az EPH valójában, mit követel meg a szabvány, és miért nem szabad egy plusz vezetékkel elrejteni a hálózat hibáit!
Mi az az EPH (Egyen Potenciálra Hozás)?
A működési elv megértéséhez képzeljünk el egy madarat, ami a nagyfeszültségű vezetéken ül. Miért nem rázza meg az áram? Mert a két lába pontosan ugyanazon a feszültségszinten (potenciálon) van, így a teste és a vezeték között nincs feszültségkülönbség. Áramütés csak akkor érné, ha a szárnyával egyszerre megérintene egy másik, eltérő feszültségű tárgyat vagy a földet.
A ház elektromos hálózatában minden elektromos gép fém burkolata (a védővezetőn keresztül) rá van kötve az elosztószekrény védővezető sínére, az pedig a fő földelőkapocsra. Így a gépek burkolata fixen a föld szintjén (földpotenciálon) van.
Az EPH hálózat kiépítésének lényege pontosan ugyanez: minden olyan érinthető, nagy kiterjedésű, vezetőképes anyagú dolgot, ami képes egy külső, idegen feszültséget (például egy villámcsapás hatását vagy hálózati kóboráramot) behozni az utcáról a lakásba, rá kell kötni a központi fő földelőkapocsra. Így elértük, hogy a házban található összes fém tárgy és az elektromos gépek burkolata pontosan ugyanazon a földpotenciálon legyen, azaz egy esetleges hiba vagy villámcsapás esetén se alakulhasson ki életveszélyes feszültségkülönbség közöttük.
Mit kell kötelezően bekötni az EPH-ba a szabvány szerint?
A közhiedelemmel ellentétben nem kell a lakásban található összes létező fém tárgyat külön zöld-sárga kábellel behálózni. A hivatalos MSZ HD 60364 szabvány szerint mindössze három dolgot kell az EPH hálózat kiépítése után a főföldelő kapocsra kötni:
- Fém közművezetékeket: Ide tartozik a bejövő fém gázvezeték vagy a távfűtés csövei. (A modern víz- és szennyvízcsövek az utcáról már szinte mindig műanyag csőben érkeznek, így azok fizikailag képtelenek idegen potenciált behozni az épületbe).
- Vasbeton szerkezetek hozzáférhető részeit: Ez a klasszikus családi házaknál rendkívül ritka.
- Szerkezeti, idegen vezetőképes részeket: Olyan nagy fémszerkezeteket, amelyek érintési távolságon belül vannak, de nem részei a villamos hálózatnak.
Amit NEM kell bekötni az EPH-ba:
Nem kell bekötni magát a gázkazánt (még ha sokan tévesen meg is szeretnék követelni), hiszen az része a villamos hálózatnak (be van dugva a konnektorba, így a saját dugalján keresztül már megkapta a védőföldelést). Ugyanígy teljesen felesleges zöld-sárga vezetékkel összekötözni a lépcső fémkorlátját, az udvari kerítést vagy a raktárban álló Salgó polcrendszert, mert ezek nem tudnak külső, idegen feszültséget behozni az épület falai közé. Vagy nem érnek ki az épületből (Salgó polc, korlát), vagy nem érnek be (terasz korlát).
Miért „csíp” a víz, és miért életveszélyes az elfedése?
Ha a fürdőkádban vagy a csapnál csíp a víz, az egyértelmű, komoly hálózati hibát jelez. Ez azt jelenti, hogy az épületben valahol egy elektromos eszköz (például a villanybojler, a mosógép fűtőszála vagy egy hibás szivattyú) zárlatos, és áram szivárog ki a hálózatra.
A szabvány szerint a védővezető (földelés) üzemszerűen soha nem vezethet áramot, kizárólag a hiba pillanatában folyhat rajta áram, de az is csak addig, amíg a kismegszakító vagy az ÁVK (FI-relé) le nem kapcsolja a hibás kört.
Ha a víz csíp, és a biztosíték mégsem old le, az két katasztrofális hibát jelent:
- Valahol egy gép zárlatos és feszültséget ad le,
- A ház földelési hálózata vagy hurokimpedanciája olyan rossz, hogy a zárlati áram nem tud lefolyni a földbe, így a kismegszakító nem észleli a hibát.
Miért nem megoldás a plusz vezeték?
Ha a szerelő ilyenkor odahúz egy plusz vezetéket a csaptelephez vagy a lefolyó fém idomjához, a csípés meg fog szűnni, mert a feszültséget kényszerítve azonos szintre hozta. De a hiba nem szűnt meg! A zárlatos gép továbbra is nyomja ki magából a hibaáramot, a hálózat pedig folyamatosan feszültség alatt marad. Ha ez a kényszerített áthidalás (a plusz kábel) egyszer elszakad vagy meglazul, a gyanútlan felhasználó a fürdőkádban azonnal halálos áramütést kaphat. A kiegészítő EPH hálózat kiépítése soha nem használható a hibás elektromos hálózatok tüneti elfedésére. A hibát elhárítani kell, nem pedig leplezni!
Mire való akkor a kiegészítő EPH?
A feladata a következő:
- Feszültségkülönbség megszüntetése: Nem a hibaáram elvezetésére szolgál. Azt biztosítja, hogy egy adott helyiségben (például fürdőszobában) található összes fémtárgy azonos elektromos potenciálon legyen.
- Érintési feszültség korlátozása: Ha egy hiba miatt feszültség alá kerül egy fémtest, a kiegészítő EPH miatt a mellette lévő másik fémtest is felemelkedik ugyanarra a feszültségszintre. Ha nincs potenciálkülönbség (feszültség) a két pont között, nem folyik áram az emberi testen keresztül.
- Lekapcsolás gyorsítása: Segít abban, hogy zárlat esetén a hibaáram elég nagy legyen ahhoz, hogy a kismegszakító vagy az áram-védőkapcsoló (FI-relé) azonnal lekapcsoljon.
Mit kell bevonni a kiegészítő EPH-ba?
Minden olyan fémtárgyat, amely a fürdőkádban vagy zuhanyzóban álló ember számára egyszerre érinthető:
- Fém fürdőkád vagy zuhanytálca.
- Fém víz-, gáz- és fűtéscsövek.
- Elektromos berendezések (pl. mosógép, bojler) fém burkolata.
- Padlóösszefolyó fém rácsa (ha fémből van a csővezeték).
Az EPH és a Kiegészítő helyi EPH közötti kritikus különbség
Sok villanyszerelő fejében teljesen összemosódik a két fogalom, pedig mind méretben, mind bekötési szabályokban ég és föld a különbség közöttük:
| Tulajdonság | Központi EPH hálózat | Kiegészítő helyi EPH |
| Célja | Idegen külső potenciálok épületbe jutásának megakadályozása. | A hurokimpedancia helyi csökkentése, feszültségkülönbség megszüntetése. |
| Vezeték keresztmetszet | Minimum 6 mm2, maximum 25 mm2 vastagságú rézvezeték. | Csőben/falban vezetve elég a 2,5 mm2, szabadon futva 4 mm2. |
| Bekötési pont | Kizárólag egyenesen a fő földelőkapocsra (EPH sínre) szabad kötni! | Elég a legközelebbi védővezetőről leágaztatni (pl. egy közeli konnektor földeléséről). |
A kiegészítő helyi EPH hálózat kiépítése egy nagyszerű és szabályos dolog, de soha nem helyettesítheti a ház központi, 6 mm2-es vezetékkel kiépített fő EPH hálózat kiépítését, és végképp nem használható arra, hogy egy zárlatos berendezés hibáját elfedjük vele.
Összegzés
Ha az otthonában bárhol csípést érez a fém csöveken, csaptelepeken, ne elégedjen meg annyival, hogy a szerelő egy áthidaló vezetékkel megszünteti a tünetet. Követelje meg a hiba valós felkutatását: szigetelésvizsgálattal meg kell keresni a zárlatos berendezést és ellenőrizni kell a földelőszonda állapotát. A villamosságban a tüneti kezelés életveszélyes játék.
Ha bizonytalan otthona biztonságában, kérjen professzionális hálózat-átvizsgálást a hibák szakszerű felkutatására.