Sodrott kötés: Miért tilos már több mint 100 éve?

A hazai ingatlanok felújításakor vagy szerelésekor a mai napig belefutni olyan „mesterekbe” – sőt, néha vállalkozó szellemű háziurakba is –, akik megingathatatlanul hisznek a vezetékek puszta összetekerésében és szigetelőszalaggal való körbetekerésében. Sokan azt gondolják, hogy a rugós kötőelemek csak a modern kor úri huncutságai, és a sodrott kötés „régen is jó volt”.

A szomorú valóság ezzel szemben az, hogy a sodrott kötés Magyarországon 1916 óta hivatalosan és szigorúan tilos. Nem 2016, hanem 1916 óta!

Lássuk, miért jelent ez a módszer közvetlen élet- és tűzveszélyt, és mit követel meg a modern villamos szabvány!

A fizika nem felejt: Miért megy tönkre a sodrás?

Életveszélyes sodrott kötés egy régi elosztótábla mögött frissen létrehozva.
Életveszélyes sodrott kötés egy régi elosztótábla mögött frissen létrehozva – még mindig van aki így csinálja.

Amikor két vagy több rézvezetéket puszta kézzel vagy fogóval egymáshoz sodornak, az első néhány napban vagy hónapban a kapcsolat működőképesnek tűnik. A fizikai és kémiai folyamatok azonban azonnal elkezdenek dolgozni a kötés ellen:

  • Oxidáció: A levegőben lévő oxigén hatására a réz felületén egy láthatatlan oxidréteg alakul ki. Ez a réteg rendkívül rossz elektromos vezető. Mivel a sodrott kötésnél semmi sem szorítja össze folyamatosan, mechanikusan a vezetékeket, az oxidáció beszivárog a szálak közé.
  • A hőtágulás hatása: Amikor áram folyik át a vezetéken, az minimálisan felmelegszik, és ennek hatására kitágul. Amikor lekapcsoljuk a fogyasztót (például a sütőt vagy a hősugárzót), a vezeték lehűl és összehúzódik. Ez a folyamatos „játék” és mikromozgás idővel elkerülhetetlenül meglazítja a sodrást.
  • A katasztrofális láncreakció: A meglazult és oxidálódott kötési ponton megemelkedik az átmeneti ellenállás. A nagyobb ellenállás miatt a kötés még jobban melegedni kezd, ami még gyorsabb oxidációhoz és még lazább kötéshez vezet. A folyamat vége az, hogy a szigetelőszalag elolvad, a kötés izzani kezd, és a falban vagy a kötődobozban lévő por, pókháló, esetleg a közeli lambéria lángra kap. Ne legyenek illúzióink, hiába a „20 éve így van, azóta se’ volt baj belőle” hozzáállás, a kérdés nem az, hogy ki fog-e gyulladni, hanem az, hogy mikor. Nyilván egy szorosabb kötés kis terheléssel akár évtizedekig is bírhatja, ha nagyobb fogyasztó árama megy át a kötésen, évek alatt elfáradhat.

A WAGO-mítosz: Nem mindegy, melyiket hova pattintjuk!

A sodrott kötések kiváltására a legbiztonságosabb, szabványos és modern megoldást a rugós kötőelemek (köznyelven a WAGO-k) jelentik. Ezek a kis műanyag eszközök egy belső acélrugó segítségével állandó, bivalyerős mechanikai nyomás alatt tartják a vezetékeket, így sem a hőtágulás, sem az oxidáció nem képes meglazítani a kapcsolatot.

Sokan azonban itt is elkövetnek egy végzetes hibát a spórolás vagy a tudatlanság miatt: rábökik a sima kötőelemet a régi alumínium vezetékekre is.

  • Az alumínium és a réz ellenségek: Ha az alumínium és a réz vezeték közvetlenül érintkezik egymással, a levegő nedvességtartalmának hatására egy galvánelem jön létre közöttük. Az elektromos áram hatására az alumínium szó szerint elkezd porrá rohadni és elfogyni a kötésben, ami szintén tüzet okoz.
  • A szabályos megoldás alu vezetékhez: A klasszikus (például narancssárga vagy átlátszó karos) WAGO-kat kizárólag rézvezetékhez tervezték! Ha a lakásban még régi alumínium hálózat van, akkor speciális, szürke színű, gyárilag kontaktpasztával (Alu-Plus) töltött WAGO-t kell használni, vagy a szürke színű karos paszta nélküli verziókba kézzel kell belefecskendezni a kontaktpasztát. Ez a speciális krém kizárja az oxigént és megakadályozza az alumínium felületi oxidációját és az elektrokémiai korróziót, így a kötés teljesen biztonságos marad.

Összegzés: Mit követel meg a szabvány?

A villanyszerelő szabványok nem azért léteznek, hogy megnehezítsék a szakemberek életét, hanem azért, hogy megvédjék az ott élők testi épségét, az ingatlant és az ingóságokat.

Ha egy „szaki” még ma is sodorja a vezetékeket, és sajnálja a pénzt a modern rugós csatlakozókra, esetleg, ne adj isten, forraszt, azonnal küldjük el a munkaterületről. A sodrott kötés nemcsak elavult, de több mint 100 éve illegális és életveszélyes megoldás a magyar villanyszerelésben.

Gyanús szagot érez a kötődobozok felől? Kérjen műszeres felülvizsgálatot vagy hibajavítást itt!